Pulp asztal projekt

     

    A pulp tematikájú játékok már régóta kedvenceim, és bár lassan két éve játszunk páran a témában, már jóval előtte is érdekelt a téma. Még valamikor a kezdetek kezdetén láttam egy fotót egy kikötői jelenetről, ahol a dokkok mellett egy repülőcsónak parkolt, és ez akkor nagyon felkeltette a figyelmem. Már akkor tudtam, ha belevágok a pulp témába, előbb utóbb szeretnék egy hasonló hangulatú asztalt. Még ennél is korábbról, a Jagged Alliance 2 játék miatt akartam egy bambuszbárt a modern asztalomra, de később már úgy voltam, hogy azt majd a pulpba is fogom használni. Valamikor nyár elején fixáltam le a szeptemberi Historikumra és az októberi Wargameconra egy-egy asztalt bemutatózni, bár előtte sokat gondolkodtam, hogy mit is vigyek, illetve hogy egyáltalán vigyek-e bármit. Miután visszajeleztek mindkét esemény szervezői, nekiálltam, hogy ezt a régi projektem megvalósítva elkészítsem a Pulp Álomasztalom.

Pelican II, mert olyan nincs, hogy egy pulp repülőnek nincs neve. A másik oldalára egy stilizált pelikánt festettem, arról sajna nem készült fotó.

    Az biztos volt, hogy a bambuszbárt nem halogathatom tovább, és el kell készítenem, ahogy biztos volt, hogy a Walrus repülőcsonaknak is fel kell majd kerülnie. De minek még? Még a Covid alatt egy Kickstarter kampány alatt rendeltem egy impozáns világítótornyot, amit mikor megjött, még aznap, éjszakába nyúlóan összeraktam, lefestettem. Azóta a polcon pihent, soha nem látott még asztalt. Oké, most eljött ennek is az ideje. Régebbről volt rendelve az Anyscalemodel oldalról pár műgyanta tereptárgy, többek között egy nagyon hangulatos skót jellegű halászhajó, nosza, itt az idő ezt is elkészíteni. A festésen felül új árbócokat készítettem hozzá, és gézből plusz halászhálókat is tettem rá. Ez utóbbi technikával készült pár parton száradó halászháló is. Szintén volt ebből a rendelésből egy kis motorcsónakom, az már korábban le lett festve, ezt is észben tartottam. Szintén egy korábbi bizniszből volt egy elegáns MDF házam, amit már elkészítésekor direkt úgy festettem, hogy távoli kolóniák pl kormányzói épülete legyen, ez végül helyhiány miatt nem került fel. Van jópár 1920-30-as évekbeli diecast autóm is, viszont ezek bár gyárilag is használhatóak, a csillogóbb festés miatt gyakran elütnek, ezek közül párat mattra lakkoztam, és itt ott átfestettem. Kb hatot megcsináltam, de három is elegendőnek bizonyult az asztalra. Tervben van egy Vietnam asztal is, oda majd rengeteg dzsungel terep kell, most elkészítettem egy adagot, amivel kb. ki is fogyott egyelőre a műnövény kollekcióm, de ide bőven elegendő volt. Korábbi asztalokra készült egy kis zöldség-gyümölcs árus kioszk, teljesen házilag, gyufaszálakból, kartonból, és égethető gyurmából. Egy jópofa halárus szett is volt már készen, jónéhány ládával, halakkal, és mindenféle tengeri herkentyűvel, ezekből a halárus placcát tudtam összerakosgatni.

    A Temuról sok mindent rendeltem, kezdve a 3D nyomtatott mólóval, amivel úgy voltam, hogy én is meg tudnám csinálni házilag, de olyan sok kellene belőle, hogy belefásulnék. 3 csomagnyit rendeltem, és volt hozzájuk egy-két egyéb kiegészítő is, egy kis kabin, csónakok, ládák. Ezeknek a festése is eléggé monoton lett, örülök, hogy legalább az elkészítésükkel nem bajlódtam. Persze a festésen kívül is volt velük munka, önmagukban eléggé törékenyek, így meg kellett erősítenem őket, és Green Stuffal eltüntetni a hornyokat a cölöpökön, mert alapból háromféle magasságban állíthatóak. Így fix magaságúak lettek, de nem is volt tervben később szétszedni őket. Szintén Temuról rendeltem egy csomó műanyag növényt, köztük pár nagyobb pálmafát. Eddig is voltak pálmáim, de ezek jóval nagyobbak, minimális festéssel elég élethűre sikeredtek, ezekkel csak annyi plusz munka volt ezen felül, hogy az alapukra kellett ragasszak fém csavaralátétet, hogy ne dőljenek el olyan könnyen. Régóta volt tervben pár bambusz bokor elkészítése, ezeknek is most jött el az ideje, vagy 120db mini bambuszt ragasztottam fel néhány maradék MDF alapra (ezeket mindig elrakom, mikor rendelek valami MDF szettet, ilyen projektekhez kiváló, és gyakorlatilag ingyen van). 3D nyomtatott bárbelsőt is találtam, a bárpult, asztalok, székek mind onnan vannak, de mivel fantasy szettről van szó, a bárszekrény részt nem találtam megfelelőnek. Ebben Stefan barátom sietett segítségemre, aki talált nekem való 3D fájlt, és ki is nyomtatta nekem. A ládák, csomagok, hordók egy része szintén Kínából érkezett, ezeken kicsit látszanak a nyomtatási rétegek, de lefestve nem annyira vészesek. Ezeket kiegészítettem korábbi, MDF szettekből származó ládákkal, amiből már elég nagy kolleció összegyűlt, plusz pár saját készítésű ládahalom is készült, a klasszikus megoldással: poliészter habból kivágott kockákra PVA-ba áztatott papírzsebkendőt takartam, és csak festeni kellett.

    Tehát az asztal nagyon sok ilyen aprósága elkészült, de a legnehezebbek a végére maradtak, ráadásul, ha ezek nem sikerültek volna, az egész addigi munkám felesleges lett volna. (Persze nem teljesen, mert legalább haladtam ezekkel.) Nagy nehezen nekiálltam a bambuszbárnak. Maradék MDF lapokból készült az alap és a padlók, a falak sima kartonpapírra ragasztott bambusz étkező alátétből vannak. Az oszlopok és lépcsők hobbiboltban kapható farudacskákból, és faspatulákból készültek. A korlátokat a maradék bambusz szálakból ragasztottam össze. A tetőnek az alapja hullámpapír, amire a már klasszikus, kartonból-műszaki rajzlapból készített hullámpalákat ragasztottam. Megerősítésként jégkrémpálcikák lettek alulra ragasztva. A padló mintázattal sokáig nem tudtam, hogyan haladjak, volt tervben spatula padló, aztán balsafa alap, színes nyomtatott parketta minta, de végül mindet elvetettem, és egyszerűen egy vékony fekete filccel bevonalkáztam, mintha pallók lennének, és lefestettem, az összehatás szerintem egész jó lett. Legjobban a falak összeállításától féltem, de hot glue-val végül egész könnyen sikerült abszolválni. Az ablakoknak a keretet maradék bambuszból vágtam, a spaletták kartonpapír és vékony bambuszszálak egyvelégéből vannak, az ajtók sima karton, egy kis műanyag keretről vágott fogantyúval, és műszaki rajzlapból készített vasalatokkal. Sokáig nem tudtam, a berendezéseket véglegesen beragasszam-e, az első terv az volt, hogy bizonyos darabokat egymáshoz ragasztok, hogy így kevesebb tereptárggyal kelljen piszmogni mikor berendezem, de végül ez csak pár dolognál maradt így, és a bútorok nagy részét fixen rögzítettem. A hotel rész szobái kaptak szőnyeget, míg a bár részen a falak lettek kicsit dekorálva pár poszterrel, órával, darts táblával. A zongora szintén korábbról volt meg, egy kis MDF szettből, ez például nem lett fixen rögzítve. A szobákban az ágyak nagyon régen rendelt olcsó, kínai műanyag bababútorok, amikre ragasztottam egy darabka babapopsi törlő kendőt, takaró gyanánt. A bár tulajdonos szobája kicsit díszesebb, az egyik megmaradt bárszekrény, temus 3D nyomtatott könyvespolc, íróasztal gramofonnal, bőrfotel is került bele, a falra pedig egy festmény, színes nyomtatásból való képpel, bambuszból készült képkerettel. A végére hagytam a bár reklámtábláját, amit először nyomtatni akartam, majd felragasztani valami alapra, de végül inkább magam festettem meg, így sokkal személyesebb, ha nem is annyira szabályos vagy szép. Összeállítás előtt nem sokkal jött az ötlet, hogy a hotelrész nélkül is használható legyen a bár, így az emeletre vezető lépcső külön elemként készült el, ennek a másik oka az volt, hogy az eredetileg tervezett fix lépcső nem igazán fért volna el úgy, ahogy én terveztem. Itt kell megjegyezzem, hogy bár eléggé előre meg volt tervezve minden, folyamatosan változtattam a dolgokon megvalósítás közben. Persze a fő koncepció maradt végig, de sok apróság végül máshogy lett elkészítve mint ahogy eredetileg terveztem, sőt akár nem is volt tervben, de építés közben jött egy-egy ötlet. 

    Utolsó előtti lépésként maradt a tenger rész elkészítése. Még mikor az összecsukható wargame asztalomat rendeltem, annak a csomagolásában volt két nagy MDF lap, ebből még megvolt az egyik, ebből vágtam ki a megfelelőnek ítélt méretű részt. Vágás után derült ki, hogy ezt viszont elrontottam, rossz vonal mentén vágtam le. Kis pánikolás után jött a mentőötlet: levágtam a maradék részt is, ami kellett volna még hozzá, és felragasztottam hullámpapírra a két részt. Maszkolószalaggal eltakartam a téves vágás helyét, majd lefestettem a lapot. Annyi szerencsém volt, hogy pont a vágás fölé volt tervezve a móló, ami jótékonyan elfedte, ami még esetleg feltűnhetett volna festés és lakkozás után. Végezetül jó néhány réteg fényes lakk került a táblára, imitálva a vizet. Természetesen mikor még nem tudtam, hogy biztosan jó lesz így, volt B és C tervem is, de örülök, hogy végül az eredeti is megfelelő lett.

    Végezetül maga a játéktábla következett. Megjegyzem, korábban már készítettem kikötő asztalt, amit normál mattal használtam, de ennél a projektnél mindenképp azt szerettem volna, ha nem egy vonalba esik a tenger és a szárazföld, hanem van magasságbeli különbség, még ha tárolás szempontjából nem is túl praktikus így, de hát az ilyen szerelemprojekteknél ez nem mindig szempont ugye. A tábla 5cm vastag XPS-ből készült, az egyedi méretnek köszönhetően az egyik sarkából le kellett vágjak, míg a másikon hozzá kellett toldjak, de ez csak egy kis PVA-ba és egy plusz napba került, a száradás miatt. A tengerparti részt szikével vagdostam ki, mintha sziklás lenne. A vágásban egyébként egy párszáz forintos temus hődrótos vágó is segítségemre volt, ami az árához képest egész használhatónak bizonyult. A tábla tetejére a tiszakécskei strandról származó homok (mondtam már, ez egy nagyon személyes projekt, imádom ezt a várost, gyerekkorom óta ott nyaralok), PVA és víz keveréke került, száradás után kapott egy barna alap festést, egy adag PVA-val megtámogatva, majd okker és elefántcsont színű drybrusht. A sziklás rész szürke alapon fehér szárazecsetelés, és sötétszürke bemosóval került lefestésre. A széleket feketére festettem, végül az egész kapott pár réteg matt lakkot.

    Miután ezekkel mind készen voltam (gyakorlatilag a Historikum előtti pénteken lakkoztam a táblát, meg festettem le pár apróságot), felpakoltam mindent és elégedetten nyugtáztam, hogy olyan lett, amilyet korábban nagyjából elképzeltem. Még gyorsan összedobtam a mólókhoz szélesebb rámpákat, mert nem tetszett a meglévő, vékonyabbakkal az összhatás. A kb. négy hónapon át tartó munkának aztán szombaton meg is lett az eredménye, nemcsak hogy nagyon sokan dicsérték meg az asztalom, de még az esemény legszebb asztalának díját is megkaptam, mely a látogatók szavazatai alapján került kiosztásra. Mint az elején említettem, Wargameconra szintén ezt az asztalt vittem, ahol szintén nagy sikere volt, és a zsűri itt is arannyal jutalmazta a munkám. De mindkét alkalommal nagyon jólesett a dícséret a látogatóktól, játékosoktól is, külön kiemelve a legnagyobb kritikusokat, a kisgyerekeket, akiknek szintén nagyon tetszett. Végül itt is köszönöm a lehetőséget a szervezőknek, hogy helyet biztosítottak számomra!

Talán az egyik kedvenc fotóm az asztalról, bár csak egy kis részét örökíti meg, mégis számomra nagyon "élő" az egész.

Fotók: Tarr Gábor, Balogh János, saját