Historikum XVI., Székesfehérvár

Előkészületek:

    A tavaly nyári Historikum XIII. után most ősszel ismét sikerült kimennem a rendezvényre, „természetesen” a Spectré-t vittem, ezúttal úgy alakult, hogy egyedül. Augusztus elején elkezdtem gondolkodni, hogy a Mogadishu-i csata közeledő, 30. évfordulója alkalmából játszanék valamit a témában. Először csak egy évfordulós játékra gondoltam, nagyjából ki is találtam a küldetést, hogy majd októberben lejátszuk. Ezek után jött a gondolat, hogy akár a Historikumra is kivihetném, ha már az utóbbi néhány alkalmat ki kellett hagyjam. Gábor jelezte, hogy ő is jönne, így megvolt a játékostárs is, nosza, kezdjünk neki a dolognak.
 

    Először is azt mindenképpen tudtam, hogy a történelmi eseményeket veszem alapul, nem kizárólag a Sólyom végveszélyben c. filmből látottakat, így a helyszínt is ennek megfelelően akartam lemodellezni. Jó minőségű felvételt nemigen találtam, csak néhány alacsonyabb felbontású légifotót a lezuhant gépről és környékéről. Azt egyből láttam, hogy jópár épületet el kell készítenem, hogy minél korhűbb legyen majd az asztalom. Összeírtam egy ütemtervet, és megrendeltem a lezuhant roncsot a Grubbytanks-tól, ez nagyon kedvező áron volt, és úgy gondoltam, egyszerűbb lesz a resin modellel dolgozni, mint venni egy makettet, és azt átalakítani. A todo listámban szerepeltek vályog/kőházak és bádoglemez kunyhók is, valamint kerítések, lombhullató fák, és néhány apróság, mint sitt/törmelékhalmok, és egy hinta, amit a film vonatkozó jelenetéből néztem ki. A kerítés egy nagyon fontos elem volt, a pálya jó részét ezzel akartam lezárni, ahogy a valós helyszínről készült képen is látható. Az ütemtervet nagyjából tudtam is tartani, mindennel elkészültem időben, egyedül a nagyobb, lombos fák nem érkeztek meg, ezeket nem tudtam egyedül feltenni. A legnagyobb kihívás a két Delta mesterlövész kifestése volt, korábban már lefestettem őket, de nem voltam megelégedve az eredménnyel, már akkor tudtam, hogy újra fogom őket festeni. Most ennek is eljött az ideje, sajnos a második próbálkozás is pocsék lett, végül a harmadik nekifutásra lettek olyanok, amire azt mondtam, hogy ennél jobb már nem nagyon lesz. Közben a Blackhawk is megérkezett a pilótával, ezen kicsit izgultam, hogy meglegyen, de bőven időben ideért. Egyébként sokkal nagyobb a modell mint vártam, de így csak annál jobban vonzza a tekintetet. A festése pár nap alatt megvolt, ettől a ponttól tudtam, hogy nagy baj nem lehet. Végül az utolsó héten minden szépen összeállt, legutoljára az ebay-ről rendelt kis narancsfákat fejeztem be, azokra még épphogy volt időm.
 
    Közben a küldetést kétszer is leteszteltük, egyszer Messorral, akinek volt néhány igen jó ötlete a bemutatózással kapcsolatban, ezeket a későbbiekben is használni fogom. Aztán az első játékon szerzett tapasztalatokat felhasználva Balázzsal is kipróbáltuk a finomított verziót. Ez már úgy alakult, ahogy szerettem volna, így ez a verzió lett kikiáltva véglegesnek. Ezután elkészítettem a karakterlapokat, leírást, ezeket szokás szerint kinyomtattam, pár segédanyaggal együtt. Sajnos közben Gábor jelezte, hogy nem fog tudni jönni, így kicsit meg voltam lőve fuvar és ami még fontosabb, játékostárs tekintetében is. Lemondani viszont ekkor már semmiképpen nem akartam, így aztán azt a döntést hoztam, hogy elmegyek, és úgy bemutatózok, hogy a látogatókból próbálok játszótársat toborozni.
 
    Csütörtökre összeállt minden, így felraktam a próbaasztalt, ez már a korábbi Historikum előtt is hasznos volt, mert így gyorsabban tudtam a helyszínen felpakolni a dolgokat. Egy gondom volt a tereppel, nem volt elég színes, nagyon dominált a rozsdavörös és a barna, ezért pár plusz dolgot is hozzáadtam, de így sem voltam 100% elégedett. Úgy próbáltam tovább javítani a dolgon, hogy a frissen elkészült épületekre felragasztottam a szokásos posztereket, reklámtáblákat. Mikor úgy véltem, hogy kb. okésan néz ki, elkezdtem bepakolni, úgy készülve, hogy vonattal fogok menni, de az utolsó pillanatban szólt Belián, hogy el tud vinni.
 

Az esemény:

 

Kb. ez a látvány fogadta az érdeklődőket.

    Reggel kb. háromnegyed tízre érkeztünk a Fejér megyei levéltár épületébe, és gyors bejelentkezés után el is kezdtem az asztal felpakolását, Beliánék pedig a Blood Red Skies (ami szintén egy remek játék, tessék kipróbálni!) asztalukat kezdték összerakni. Kb. negyed 11-re meg is voltam az tereppel, közben már szállingóztak az érdeklődők is. Mivel nem volt fix játék betervezve, így nem kellett túlzottan kapkodnom, így volt időm megcsodálni a többi asztalt is, leginkább az I. világháborús témájú tetszett, de a ’48-as szabadságharcos, valamint az amerikai polgárháborús is gyönyörű volt, a maradék két asztalon pedig a hatalmas mennyiségű figura volt lenyűgöző, hiába, a szemem skirmishhez van szokva, a több száz fős seregek látványa mindig ámulatba ejt. A manga kiállításra is volt egy kis időm, azokat is megnéztem, bár a stílus nem áll hozzám túl közel, de volt egy-kettő alkotás, ami kimondottan tetszett ezek közül is.
 

Az I. Vh-s asztal, gyönyörű volt, sajnos mint kiderült, a többi asztalról elfelejtettem képet készíteni...

    Idővel volt egy fiatal érdeklődő is, akivel kipróbáltuk a játékot, sőt, végig is játszottuk a küldetést, sikerült megnyernie, elég ideig tudta életben tartani az amerikaiakat, igaz, Shughart kb. a 3-4. körben halálos találatot kapott, de Gordon és a támogató Blackhawk a minigunnal kellően megtizedelte a rohamozó milicistákat. Igaz, az erősítést behozó dobásaim nagy része kimondottan pocsék volt, de sebaj, a lényeg a jó élmény volt. Délután Márk is kipróbálta a játékot, és úgy néz ki, őt sikerült is annyira megfertőznöm, hogy máskor is játszani fogunk Spectrét, csakúgy, mint Imivel és Beliánnal, akikkel zárás előtt nem sokkal játszottunk pár gyors kört. Természetesen mindenkinek elmondtam, hogy nagyon kis szeletét mutattam a rendszerben rejlő lehetőségeknek, szerencsére az alapszabályok is elegendőek, hogy valakit beszippantson a játék. A holtidőkben az érdeklődőknek meséltem, hogy mit is látnak, és a figurákat pakolgattam közben ide-oda, hogy minél látványosabb legyen az asztal. Délután 5 előtt nem sokkal kezdtünk elpakolni, amikor gyakorlatilag vége lett a rendezvénynek, a többi asztalt is akörül kezdték bontani. Összességében ismét egy remek, színvonalas eseményen vagyunk túl, ami kimondottan sikeresnek mondható részemről, ugyanis 2-3 új játékos is elkezdett komolyan érdeklődni a Spectre után, tehát a célom, hogy minél többen megismerjék és belekezdjenek a játékba, elértem.
 

    Vasárnap reggel még várt egy meglepetés, ugyanis akkor láttam, hogy az először most megrendezett asztal szépségversenyt az enyém nyerte el a közönségszavazatok alapján! Elmondhatatlanul örültem ennek, kimondottan váratlanul ért, mert szerintem legalább két asztal sokkal szebb volt, mint a sajátom. Ezúton is nagyon köszönöm mindenkinek, aki szavazott, akár az én asztalomra voksolt, akár máséra, igazán megtisztelő számomra az egész.
 
    Legvégül szeretnék köszönetet mondani a szervezőknek, hogy ismét egy színvonalas rendezvényt hoztak tető alá, az érdeklődőknek akik megálltak pár szóra, hovatovább beálltak kipróbálni ezt a remek kis játékot, végezetül de nem utolsósorban játékostársaimnak akik a tesztelésben, ötletelésben segítettek.

Delta mesterlövészek

 

MSG Gary Gordon & SFC Randy Shughart

    A híres személyiség “gyűjtögetős” projektem még korábban bővült ezzel a két figurával. Aki nem ismerné a történetüket, az gyorsan pótolja, ha máshonnan nem is, a Sólyom végveszélyben c. filmből. Nagyon röviden: 1993-ban a Mogadishu-i csatában eme két Delta Force mesterlövész leszállt megvédeni a második lelőtt MH-60 helikoptert, a felmentő konvoj érkezéséig. A konvoj nem érkezett meg, a tűzharc során mindketten elhunytak, a helikopter személyzetéből is csak egy pilóta élte túl, aki aztán fogságba esett, de őt végül elengedték. Gordon és Shughart voltak az elsők, akik a Vietnami háború után Becsületrend kitüntetést kaptak hőstettükért.

     A miniket a North Star minis-től rendeltem, a Wargames Illustrated Giants in Miniatures sorozatából. Ez egy limitált sorozat, így ha valakinek tetszik, érdemes mielőbb beszerezni. A figurák nagyon szép kidolgozasúak, de viszonylag kicsik, és a true scale miatt elüthetnek más gyártók figuráitól. Akit ez zavar, az mindenképp készüljön erre lelkileg. Ahogy néztem, a Skirmish Sangin Gothic Serpent sorozatához passzolnak, a fotókat nézegetve esélyes hogy eredetileg ugyanaz a sculptor mindkét esetben (Az innen származó szomáliai milicistáim egészen biztosan hasonló arányúak). Az összerakással nem volt probléma (a karokat a fegyverekkel külön kapjuk), a festéssel már inkább meggyűlt a bajom, egyszerűen nem tudtam elkapni az amerikai 3 színű sivatagi terepmintát. Harmadik nekifutásra lett vállalható, bár nem vagyok tökéletesen megelégedve most sem, viszont úgy voltam vele, hogy nem valószínű, hogy negyedjére jobb lesz, ezért így maradtak. A többi felszerelés már nem volt ilyen nehéz, bár a fekete cuccok sem egyszerűek azért festés tekintetében.

     Összességében két nagyon szép figuráról van szó, megérte a belefektetett munka, a Historikumon pedig ki is lehet majd próbálni őket, a Spectre szabállyal lejátszott küldetésen.

Historikum IX. 9., Spectre küldetéssel

     2023. szeptember 9-én újabb Historikumon fog szerepelni a Spectre, ezúttal egy kisebb lélegzetű küldetéssel, az előzőből tanulva most nem viszünk túlbonyolított dolgokat, a tapasztalat az volt, hogy 3-4 demo játék után nagyon nehéz koncentrálni és észben tartani dolgokat. Cserébe egy olyan eseményt fogunk újrajátszani, ami sokaknak ismerős lehet: október 3-4-én lesz a 30. évfordulója a Mogadishu-i csatának, amit ha máshonnan nem is, a Black Hawk Down - A Solyóm végvezélyben c. (istenem ez a fordítás...) filmből ismerhetünk. Ez lesz a játékunk témája, közelebbről a két Delta mesterlövész, Gary Gordon és Randy Shughart önfeláldozó akciója a második lezuhant MH-60 mellett. A játékosok a két mesterlövész és a pilóta, Michael Durant bőrébe bújva próbálhatják ki, meddig tudják tartani magukat a folyamatosan özönlő szomáliai milicisták csapataival szemben. A küldetés leírása alább olvasható: 

Utolsó emberig a Super 6-4 roncsánál:

Mogadishu-i csata – 30. Évforduló

US oldal:

Delta Sniper MSG Gary Gordon
Elite tier Commander    

CQB carbine w/suppressor, w/reddot, Pistol, body armor
 
Delta Sniper SFC Randy Shughart            
Elite tier sergeant           

Battle rifle w/reddot (Extra szabály: Rapid fire), Pistol, body armor
 
CWO Michael Durant                                   
Professional pilot             

SMG, body armor

Figyelem! Durant a játék kezdetekor ellátott sérültként kezd! Nem mozoghat, csak ha valaki magával vonszolja.
 

MSG Gary Gordon, tesztjáték

Extra szabályok:
 
Utolsó emberig:
Ha egy ellenséget eltaláltak, a Delta mesterlövészek lőhetnek egy újabb ellenségre az előző célpont 2” távolságában, de csak az 1. RI-ben.
 
Minden lövés számít:
Ha egy fegyvernek van Rapid fire vagy Automatic szabálya, akkor nem muszáj egy ellenségre lőniük, lőhetnek egy továbbira is 2” távolságon belül, de csak az 1. RI-ben. A -1 büntetés a Rapid fire illetve Automatic szabályból érvényes a fő és a másodlagos célpontra is!
 
A fenti szabályok egymással kombinálhatók!
 
Kevés lőszer:
Delta snipereknél a 6. körtől kezdődően, a fő fegyvert használva 1-es SG dobásnál egy újabb D6 dobást kell megejteni a tűzharc kidolgozása után minden 1-es dobott értékre: 3+ értéknél nem történik semmi, ellenkező esetben viszont a fő fegyver lőszere kifogyott, és csak az oldalfegyver használható.

Black Hawk ellátmány:
A Black Hawk-ból egy-egy M16 assault rifle kinyerhető, de ezeknél is érvényes az előbbi szabály.
 
OTA:

Heliborne minigun támogatás:
Bármelyik Delta operátor lehívhatja akármennyi alkalommal, de minden egyes lehívás után a 1-el csökken a CD érték, bárki is hívja a támogatást. Az első alkalommal, amikor nem sikerül a CD dobás, további támogatásra nem hívható be a Black Hawk, mivel találatot kapott, és kényszerleszállást kell végrehajtania. Kettő helyett csak egy lövést adhat le!
 
Győzelmi pontok:
 
5 Pont körönként minden élő (nem halott vagy eszmélet vesztett) US egységért
1 Pont minden ártalmatlanított ellenségért
 
 
Szomáli oldal:
 
Militiaman ~8 +D6
 
Fegyverek: assault rifle mindenkinél
  
OTA:

Folyamatos erősítés:
2. körtől kezdődően minden egyes körben a Command fázisban: 3+D6 Militiaman érkezik a harctérre. Bejövetel: előre meghatározott, D6 asztal oldalon. 1-4-re adott oldalon, 5-re szabadon választott. 6-ra szabadon választott, és még egy raj jön, D6 emberrel, ugyanazon vagy az ellentétes oldalon.
 
Győzelmi pontok:
 
50 Pont minden halott vagy eszméletét vesztett Delta sniper után
50 Pont a Pilóta elfogásáért

SFC Randy Shughart, tesztjáték

Küldetés:

Asztal:

Játékterület 4'x4'. A lezuhant helikopter középen helyezkedik el, körülötte épületek és falak, kb. 2 oldal teljesen beláthatatlan, ez a Középső terület. 1-2 ösvény oldalanként a roncshoz vezet, sok fedezékkel, barikáddal, hordókkal. Egyik asztalszélen van egy Nyílt terület (azon az oldalon, ahonnan jobban van rálátás a helikopterre), ami kb. 12"x6" nagyságú. Ez a Nyílt terület részben el van takarva a lezuhanás helyszínétől.

Megérkezés (bemelegítő, demo):

A két Delta operátor az asztal egyik széléről, a 12"x6" Nyílt területről indul. 4-5 Milicista egyesével vagy párban szintén a helikopter felé tart, a széltől kb. 12-18"-re kezdve. A Deltának meg kell tisztítani a terepet. Nincs OTA.

"Jelen!" ("cutscene", nem lejátszandó):

Gordonék ellátták a sérült pilótát, és biztonságos fedezékbe vonszolták. A Delta mesterlövészek és a pilóta a fő küldetéshez elhelyezhető a gép körül, a játékos által kívánt pozícióba. (Az épületek és falak által körbevett Középső területen belül kell elhelyezni őket)

 

Utolsó emberig (fő küldetés):

A Delta védelmezi a lezuhant gépet és a személyzetet, ameddig csak tudják. A szomáliaiak próbálják őket lerohanni.